Keresés

Ezt gondolom a Média Építészeti Díja idei házairól

Frissítve: 2021. máj. 18.

Aki a legközelebb lakik az iskolához, az késik el leggyakrabban. Ez jutott eszembe, amikor rájöttem, hogy már tényleg mindenki megírta és kiposztolta a szombati Média Építészeti Díjának eredményét, csak én nem. Pedig nem takarózhatom azzal, hogy nem jutott el hozzám a híre, hiszen ott ültem a zsűriben, sőt én voltam a zsűrielnök. Ez utóbbinak amúgy semmi jelentősége nem volt, de annyira jól hangzik, hogy feltétlenül el akartam dicsekedni vele.


Ezt gondolom a Média Építészeti Díj idei házairól
FOTÓ: Gulyás Attlia

Azt tehát már biztosan mindenki tudja, hogy a versenyt a Konkrét Stúdió Üllőn álló családi háza nyerte (lásd alább), míg az egyetemi tervek versenyében Szántó Hunor Albert Táj-Restaurációs Központja győzött. Az első blokkban azt írom le, mi is az a MÉD, szóval akit csak a megépült házak érdekelnek, nyugodtan ugorjon oda!


Média Építészeti Díja: a Szűri és a Zsűri

A Média Építészeti Díját azért hozta létre másfél évtizede az Építészfórum, hogy legyen egy elismerés, amit nem a szakma ítél oda a szakmának. A lap – akkor még zömében építész – olvasói szavazták be a döntőbe az elmúlt év legjobb házait, amelyek közül azután egy laikus, újságírókból álló zsűri választotta ki a legjobbat. A dolog nagy előnye volt, hogy a média kapcsolatba került a kortárs építészettel, az építészek pedig visszajelzést kaphattak arról, mit is gondolnak munkásságukról a szakmán kívüliek.


Aztán teltek múltak az évek, és a rendszeren kicsit igazítani kellett. Többek közt azért, mert sokan felfedezték a díj értékét, és időnként egy-egy nagyobb cég megkérte a dolgozóit, hogy ugyan már szavazzák be a legjobbak közé az új áruházukat vagy székházukat. Ez teljesen szabályos és legális volt, de azért mégis kiszorított több olyan épületet, amit az Építészfórum állandó olvasói esetleg beválasztottak volna. Más kérdés, hogy az ilyen házaktól sokkal érdekesebbé és szórakoztatóbbá vált a showműsor, és – minőségüktől függetlenül – a merítés teljesebb képet adott a hazai építészetről.


Az ilyen zavarok kiszűrésére hozták létre az előzsűrit (szójátékos Bálint barátom szavaival „a szűrit”). Az utóbbi években már ők döntenek arról, hogy mely épületek és tervek kerülhetnek a döntőbe. Ez komoly rangot adott a díjnak, hiszen a médiazsűri már csak az általuk kiválasztottak közül válogathat. Ezért is hangsúlyoztam a díjátadáson, hogy


a valódi elismerést a döntőbe jutás jelenti. Hogy a legjobb öt közül mi, a (Nórát leszámítva) laikusok végül is kit választunk, szinte mellékes.

Az előzsűri nemcsak azért jó, mert ők szakmabeliek, hanem azért is, mert a nemzetközi szakmát képviselik. Az ő megjelenésükkel egészen más szempontok kerültek be a döntési folyamatba, ebben tulajdonképpen nagyon hasonló a feladatuk a médiazsűrihez: kicsit feszegetni a belterjesség határait. Az előzsűrit idén is Indira van’t Klooster (Hollandia), az ARCAM, az Amszterdami Építészeti Központ vezetője, az A10 építészeti újság alapító-főszerkesztője vezette, tagjai pedig Brendan Cormier (Kanada/Egyesült Királyság), Nagy Csaba (Magyarország) és Ștefan Ghenciulescu (Románia) voltak.


Az általuk kiválasztott öt házat és öt tervet pontozta aztán a médiazsűri, hogy kiválasszák a legjobbat. A zsűri elnöke Zubreczki Dávid, szakíró, építészeti mesemondó volt (kacsintós szmájli), tagjai pedig Bagi László, szerkesztő, újságíró (Forbes), Földes András, újságíró, videós (Telex), Géczy Nóra, építész, tervezőművész (Széchenyi István Egyetem) és Zsuppán András, újságíró (Válasz Online).


Na és akkor lássuk az öt finalistát a megépült ház kategóriában.



Családi ház Cserépfalun

Arkt Építész Stúdió / Fábián Gábor, Fajcsák Dénes


Az egri Arkt több szempontból is kivételes iroda. Egyrészt nagyszerű, hogy van egy sikeres, feltörekvő építészcsapat egy megyeszékhelyen, amelyik nem akar mindenáron a fővárosban működni, hanem helyben alkot nagyszerűt. Noszvaji lombházaikkal méltán értek el országos ismertséget. Egészen vicces, hogy lakóházaikat betű-szám kombinációkkal jelölik, mintha valami dobozos termékek lennének, pedig mindegyik a környezetéhez alkalmazkodó, egyedi alkotás. Ez halmozottan igaz erre az épületükre is.


Az idei MÉD versenyzőit számomra azt kötötte össze, hogy valamennyi terv a huszadik század második felében félresiklott településfejlesztési problémákra reagált a maga módján. Ez a jelenség talán ennél a Bükkben fekvő idilli falunál a legkevésbé látványos, de valójában itt is megvolt: a település sokáig az elnéptelenedés, az elöregedés problémájával küzdött. Az építtető az egyik tervező volt, aki családja hétvégi házának újította fel az épületet.


Családiház Cserépfalun – Arkt Építész Stúdió /Fábián Gábor és Fajcsák Dénes – FOTÓ: Mudri László
Családiház Cserépfalun – Arkt Építész Stúdió /Fábián Gábor és Fajcsák Dénes – FOTÓ: Mudri László

Mintaértékű átalakításról van szó, mert úgy jelenik meg benne a kortárs építészet, hogy nem sért semmit a hagyományból. A leglátványosabb átalakítás a homlokzatok vakolatának eltávolítása és a hatalmas – üvegfal méretű – ablak behelyezése volt. Ám ezeknél is fontosabbak azok az apró beavatkozások, amelyekkel az eredeti szerkezet megerőszakolása nélkül lehetett korszerűbbé varázsolni a házat. Akit mélyebben érdekel az átalakítás, annak érdemes elolvasni róla Csóka Balázs írását.



Gyermely településközpont épületei

Gereben Marián Építészek / Gereben Péter, Marián Balázs


Míg Cserépfalun nem olyan látványos a félresiklott településfejlesztés, Gyermelyen könnyű kiszúrni. A szocializmus idején mesterségesen létrehozott településközpontok ritkán váltak működőképessé. A recept ugyanaz volt szinte mindenhol, akár fejlődő faluról, akár iparosodó városról volt szó: ledobtak néhány betontömböt (pártház, tanácsháza, rendelő, szolgáltatóház, stb.) és már kész is volt a központ. Amely persze nagyon ritkán vált valóban működőképessé.


Gereben Péter és Marián Balázs nagyon sokféle munkán dolgozott már, az irodaháztól a társasházig, de nemzetközi elismerést az almagyari borterasszal vívtak ki néhány éve. A finom beavatkozásokat itt most nagyobb léptékben, egy egész településközpont szintjén igyekeztek megvalósítani.


Gyermely új településközpontja – Gereben Marián Építészek / Gereben Péter és Marián Balázs – FOTÓ: Danyi Balázs