Szent István park, Újlipótváros. A budap

2020. szeptember 17.

Nem minden Bauhaus, amit annak neveznek, mégis sokak számára ez hívószó az ingatlanpiacon

Nagyon örültem, mikor az OTP Ingatlanpont azzal keresett meg, hogy az Ingatlancsütörtökben kedves témámról, a Bauhausról és a két világháború közti modern épületekről meséljek nekik. A teljes sajtóközleményt alant olvashatjátok (a képek nem a hirdetésekből valók, azokat én válogattam a szöveghez).

Ha azt olvassuk egy hirdetésben, hogy eladó egy „bauhaus stílusú” ingatlan, pontosan tudjuk, mit képzeljünk magunk elé. A két világháború között felhúzott, díszítetlen homlokzatú, mégis elegáns, lapostetős épületet, szalag-, kör- vagy sarokablakokkal, helyenként lekerekített erkélyekkel, esetleg némi üvegtéglával. A művészettörténészek ezeket a házakat egyszerűen modern stílusúaknak nevezik. Ugyanakkor a köznyelv modern alatt leginkább a kortárs építészetet érti, ezért van némi zűrzavar a kifejezések körül. Az OTP Ingatlanpont ezúttal a saját kínálata alapján mutatja be ezt a piacot, Zubreczki Dávid, az Urbanista blog alapítója pedig a hirdetések átfutása után azt segít tisztázni, mi a különbség a „valódi” és az ingatlanhirdetésekben látott bauhaus között.

A bauhaus jelzőt már a két világháború között is használták elvétve a modern házakra, ám igazán az ezredfordulón terjedt el az ingatlanosoknak köszönhetően. Ezzel szerették volna megkülönböztetni a hirdetésekben azokat a hatvanas-hetvenes években épült, gyakran hasonló megjelenésű házaktól. Nem véletlenül: ez utóbbiak ugyanis a szocialista építőipar termékei voltak. Vagyis a terveik lehettek ugyan nívósak, ám a kivitelezés és az anyaghasználat minősége nem egyszer elmaradt a világháború előttitől.

A Bauhaus azonban nem egy stílus, hanem egy nagyon fontos művészeti iskola volt Németországban, 1919 és 1933 között, ahol egyebek mellett építészetet is oktattak. Szigorúan véve csak az iskola tanárai vagy diákjai terveztek „bauhaus” házakat.

Magyarországon mindössze két építész művei jöhetnek szóba: a Pécsett alkotó Forbát Alfréd és Molnár Farkas épületei, akinek a legtöbb háza Budapesten épült meg. Ha így leszűkítjük a kört, akkor szembesülnünk kell azzal, hogy például a Bauhaus-negyednek tartott Újlipótvárosban egyetlen igazi Bauhaus-ház sincs” – mutat rá Zubreczki Dávid, az Urbanista blog alapítója.

Az OTP Ingatlanpont aktuális, összesen hat lakást és egy önálló villát tartalmazó, bauhaus jelzővel ellátott kínálatában sem szerepel újlipótvárosi hirdetés, az elsőhöz át kell menni a Nagykörút másik oldalára, a Parlament közelébe. Ezen a környéken kínálnak eladásra egy utcára néző, szépen karbantartott, egyszobás, 40 négyzetméternél valamivel kisebb, szabadon átépíthető lakást 50 millió forint alatti áron. Zubreczki Dávid szerint bár a díszes korlát itt kilóg a stílusjegyek közül, ezzel együtt ez egy szép, elegáns, nagypolgári ház sok modern elemmel.

A%20vil%C3%A1g%20els%C5%91%20Bauhaus%20%

Hol találunk Bauhaus-jellegű épületeket Magyarországon?

Kevesen gondolnák, hogy hazánkban milyen sok helyen találkozhatunk két világháború között épült modern házakkal. Tavaly a Budapest100 keretében több mint 250 épületet vittek térképre csak a fővárosban, és a lista korántsem volt teljes. Debrecentől Balatonfüredig, Salgótarjántól Hódmezővásárhelyig, Szombathelytől Szegedig, hosszan lehetne sorolni a példákat. Idén szeptember 19-én és 20-án, vagyis most hétvégén megcsodálható lesz egy ebben a stílusban épült lakóház a II. kerületben, a Kozma Lajos tervezte Nagy Imre Emlékház.

 

Gazdagok stílusa

Németországban a Bauhausnak nagyon erős volt a szociális építészeti irányzata – vagyis igyekeztek olcsó lakásokat tervezni, például a gyári munkásoknak –, nálunk ez a stílus a gazdagok kiváltsága maradt. Éppen ezért a két világháború közötti modern lakóépületek többsége nálunk villa vagy elegáns bérház, nagypolgári lakásokkal. Ennek megfelelően a városok előkelőbb negyedeiben vagy nyaralóövezetekben találkozhatunk velük, miközben például eklektikus bérházak minden történelmi negyedben előfordulnak – függetlenül attól, melyik társadalmi réteg lakta azokat. Jó példa az előbbire az OTP Ingatlanpont kínálatában szereplő, Budapest történelmi negyedében, a Vár oldalában található, a budai hegyekre panorámás, erkélyes, majdnem száz négyzetméteres lakás.

Közelebb az emberhez

Mivel hazánkban a tehetősebb réteg stílusa maradt a modern, a „Bauhaus” jelző nálunk egyúttal minőségi színvonalat is jelöl. A múlt század első felében épült modern bérházakban általában elegáns, tágas előcsarnok és igényesen kiépített lépcsőház fogadja az érkezőket, ami nem csak az életminőséget, de az ingatlan értékét is jelentősen növeli. A harmincas–negyvenes évek építészete, lakáskialakítása már sokkal közelebb állt a mai ember igényeihez, mint a néhány évtizedekkel korábbi. A szobák jellemzően világosak, az erkélyek legtöbbször használható méretűek, a házakhoz időnként már garázs is épült – igaz, az autók mérete akkor még egészen más volt. A belmagasság nem szűkös, de a lakások már nem „kifűthetetlenül” magasak.

Az OTP Ingatlanpont kínálatában olyan ingatlan is szerepel, amely ezt az emberközeliséget a modern luxussal párosítja. A VII. kerületben a Deák tér és az Erzsébet tér közelében található, csaknem 70 négyzetméteres (jelenleg amerikai konyhás nappali + 2 szobás, 2 fürdőszobás, erkélyes), a legkényesebb igényeknek megfelelő módon idén felújított lakást csaknem 90 millióért kínálják eladásra. Zubreczki Dávid elmondta, hogy ezen az épületen vannak ugyan modern elemek, de ez is inkább a jelző általános értelmében nevezhető ilyen hangulatúnak. Nem luxus, de jó állapotú lakásként hirdetnek ugyanennyiért Pasaréten – ahol az Urbanista blog alapítója szerint elég sok valóban modern stílusú épület lelhető fel – egy magasföldszinti, 2 szoba hallos, valamivel több mint 80 négyzetméteres, erkélyes, jelenleg rendelőként szolgáló ingatlant, ami tetszőlegesen átrendezhető, átalakítható.

Amikor az ingatlan átalakításra, felújításra szorul

A Bauhausban a dizájn sok mindenben megelőzte a technikai lehetőségeket. A lapostetők víz- és a nagyméretű ablakok hőszigetelése nem mindenhol sikerült tökéletesre. Több frissen bevezetett újítás pedig – például a nyílászárók vagy a fűtési rendszerek terén – nem állta ki az idők próbáját. Mindezzel együtt ez a jelző ma már rangot és értéknövelő tényezőt jelent a társasházi lakások esetében. Az OTP Ingatlanpont kínálatában is szerepelnek részlegesen felújított vagy felújításra szoruló lakások. Az előbbire példa az a XI. kerületi, 56 négyzetméteres, dupla panorámás, kétszobás, tágabb értelemben vett „Bauhaus-lakás”, amelynek vezetékrendszerét kicserélték, fűtését korszerűsítették. Az új tulajdonos számára az is vonzó lehet, hogy elővásárlási jogával élve megveheti a padlásteret is, ha folytatni akarja az átalakítást. Felújítandóként hirdetnek egy 2 + fél szobás, 70 négyzetméteres, erkélyes lakást a II. kerületben, a Millenáris park közelében. Ez az ingatlan is tetszés szerint átalakítható, az összes fal elmozdítható. Zubreczki Dávid elmondása szerint ezen fellelhetőek a két világháború közötti épületeken megszokott stíluselemek, és a környék is megerősíti a stílus azonosításában az értelmezőt. A nyílászárók, ajtók, ablakok, ahogy a bejárati kapu és a lépcsőház is múlt század közepi modern. A két lakást egyébként 50 és 60 millió forint közötti áron hirdetik az eladók.

Az igazi Bauhaus-villa nagy kincs

A villáknál ma még nagyon vegyes a helyzet, kicsit mintha a műkincspiachoz hasonlítana. Egy-egy neves tervező épülete (egy Molnár-, Fischer- vagy Kozma-villa) óriási értéket jelent, a hozzáértők hajlandók (lennének) jelentős felárat is fizetni érte, egy hasonló adottságú, de más stílusú házhoz képest. Ugyanakkor a fizetőképes, művelt réteg egyelőre csekély, ráadásul a korhű helyreállítás költségei igen magasak, viszont egyre többen tekintik értéknek az ebből a korból származó építészeti alkotásokat.

Nagyjából hetven–nyolcvan évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a nagyközönség is ráeszméljen egy-egy építészeti stílus értékeire. A világháború után például nem tartották sokra a századforduló szecessziós épületeit, mert még nem voltak elég régiek; mint ahogy ma is csak a szűk szakma veszi észre az értéket a hetvenes–nyolcvanas években épült házakban. A két világháború közti modernt, vagyis azt, amit manapság Bauhausnak hívunk, most kezdik felfedezni a szélesebb rétegek. Ez mindenképpen hozzájárul majd az épületek felértékelődéséhez. Valószínűleg tele van az ország rejtett kincsekkel, helyenként talán maguk a tulajdonosok sem tudják, milyen izgalmas, értékes ingatlanban élnek.

2021. október 11.

Első 24 órás építészeti interjúmaraton

TOVÁBB

MMA - MMKI

Button

2021. július 15.

Felraktuk magunkat Google Maps-re!

PAMKUTYA

Button

2021. július 18.

Miért pont ez lett az ország legnagyobb tere?

KOSSUTH RÁDIÓ

Button