Azt tudtátok, hogy a Balaton-felvidéken legelő birkák lenyírt gyapja ma már értéktelen? Sőt, hulladék! Sőt, gyakran veszélyes hulladék!! A legközelebbi feldolgozóhely ugyanis Szlovákiában van, és egyszerűen nem éri meg oda elszállítani azt.
És azt, hogy bár ma is dolgoznak Balatonfüreden nádazók, de a nádtetőket alföldi nádból készítik? A helyi állítólag nem elég jó minőségű ehhez.
Hát azt, hogy Felsőörs méltán elismert kosárfonója – hazai kínálat híján – kénytelen külföldi alapanyagból dolgozni?
Ez csak három sokkoló tény A Balaton-felvidék jövőképe című, most megjelent könyvből, melyet a Kortárs Építészeti Központ adott ki. Mielőtt a szívünkhöz kapunk, gyorsan szeretném leszögezni, hogy nem csak ijesztően negatív, hanem meglepően pozitív dolgok is vannak benne. Hogy mondjuk van high tech-üzem ezen a vidéken, mely közben a természeti és kulturális javakat is megőrzi, van még legeltetéses marhatartás az ősi hagyományokat követve, és olyan önfenntartó gazdaságok is, amelyek csak egészen kis mértékben szorulnak rá a külső segítségre. (Ezekre a jó példákra még feltétlenül visszatérek.)
Ám a könyv szerkesztői – Bozsik Barbara, Dávida Eszter, Szij Barbara – elsősorban nem arra törekedtek, hogy meghökkentsék az olvasót, akár jó, akár rossz értelemben. Nem is a Balaton-felvidék segélykiáltásának szánták a kötetet. Sőt, igyekeztek az érzelmi megközelítést egészen háttérbe szorítani. Ez egy tudományos szempontból is megalapozott látlelet a térségről, amely egyszerűen igyekszik objektíven feltárni a problémákat.
A Balaton-felvidékhez rengeteg sztereotípia tapad, amelyeknek persze – mint a legtöbb sztereotípiának – van valami valóságmagja, de ezek az általánosítások rengeteg részletet elfednek. Az érintetlen szépségű falvak és természet illúziója épp úgy megvan sokunkban, mint az, hogy ez a környék már régóta a városi terepjárós újgazdagok játszótere. Mindeközben ez egy olyan országrész, ahol működő mezőgazdaság, ipar és hétköznapok is vannak.
A lovasi Márffy-házban tartott könyvbemutatón Szemerey Samu, a könyv egyik szerzője például arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már egy teljes életpálya befutható egy itteni faluban felnövő embernek, és nem csak a vendéglátás vagy gazdálkodás területén. Járhat többféle, színvonalas középiskolába, "végezhet egyetemet, ahol versenyképes tudásra tehet szert, majd a régió egyik nagyobb városában dolgozhat nemzetközi piacon jelen lévő vállalatoknál – anélkül, hogy elköltözne otthonról".
A könyv öt nagy témát jár végig: tájgazdálkodás, életmód, vállalkozószellem, épített környezet, látogatók. Mindegyiket alaposan kielemzi, majd igyekszik bemutatni valamennyinél, hogyan működik a fenntarthatóság, a hagyományok továbbélése, az új utak keresése. Egyik szakasz sincs bő lére eresztve, de érezni, hogy alapos munka áll mindegyik háttérben.
Azért is örültem az érzelemmentes megközelítésnek, mert így sokkal hitelesebben jelennek meg azok az értékek és problémák, amiket szeretünk (szeretek) romantikusan megközelíteni. Egykor magam is tájgazdálkodást tanultam, és nagyon izgalmas volt újra látni, hogy a 25 évvel ezelőtt tanultakból, mi az ami ma is érvényes, mi az ami megvalósult, vagy amin ma is dolgoznak. Ilyen gond, illetve lehetőség a fás legelők fontossága, a hagyományos gazdálkodási formák jelentősége vagy épp az, hogy milyen problémákat okoz a normális vadgazdálkodás hiánya.
A Kortárs Építészeti Központtól megszokhattuk, hogy nagyon-nagyon tágan értelmezi az építészetet (elég csak a Budapesti Építészeti Filmnapok programját megnézni). Vagyis hát lehet, hogy ti megszoktátok, de engem még mindig meglepnek. Ebben a kötetben ugyan fontos fejezet jut az épített környezetnek is, de az csak egy szelete a teljes történetnek. Persze amúgy sem lehetne külön kezelni azt a gazdasági, környezeti vagy épp társadalmi változásoktól.
A könyv a Tájtéka háromrészesre tervezett sorozatának első darabja. A jövőre megjelenő Üdvözlünk a Balaton-felvidéken egy amolyan útmutató szeretne lenni az itt élőknek és idetelepülőknek, míg a harmadik kötet Jó gyakorlatok címmel a helyi kezdeményezések jelenleg is bővülő gyűjteménye kíván lenni.
A kötet ingyen letölthető a KÉK honlapjáról, de ha valaki fizikai formában is szeretné megszerezni, megveheti ezeken a helyeken.
A Balaton-felvidék jövőképe. Szerzők: Bozsik Barbara, Cseh Edina, Dávida Eszter, Kertes Tamás, Szemerey Samu, Tömör Miklós. Szerkesztők: Bozsik Barbara, Dávida Eszter, Szij Barbara. Szakmai lektorálás: Kádár Bálint, Wettstein Domonkos. Nyelvi lektorálás: Pokol Kriszta. Grafikai tervezés: Czeiz Zsuzsa. Fotók: Cseh Edina. Nyomdai munkák: Prime Rate Kft. Kiadó: ADI STUDIO és a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány.