Keresés

Bardóczi Sándor: A panel lakótelepek zöldfelületi aránya általában sokkal jobb a mai lakóparkokénál

Frissítve: máj. 15.




Amikor felvettük az Auditórium podcast tavaszi évadának beszélgetéseit, még nem tudtuk, hogy Bardóczi Sándort is jelölik az Év tájépítésze díjra. Amikor pedig felvettük a narrációkat, még nem tudtuk, hogy ő nyeri meg. Így azután kivételesen két életrajz-változatot mondott fel a gyönyörű hangú Zsigmond Tamara: az egyikben csak a jelölésről van szó, a másikban a díj elnyeréséről. Azután úgy alakult, hogy az utóbbit tehettük adásba:



Munkássága talán kicsit kilóg az eddigi díjazottak közül, hiszen nem egy látványos park vagy köztér terve fűződik a nevéhez. Elismerésével azonban szinte mindenki egyetértett a szakmában. Nem csak Budapest főtájépítészeként alkotott maradandót, de rengeteget tett azért, hogy a nagyközönség is megismerjen és megbecsüljön egy korántsem eléggé értékelt szakmát: a tájépítészekét.


A vezetésével dolgozták ki a Radó Dezső Tervet, mely 2030-ig határozza meg, hogy milyen tennivalók vannak a fővárosban a zöld infrastruktúrával. Ennek keretében új természetvédelmi területeket jelöltek ki, kidolgozták három nagypark stratégiai tervét és olyan módszereket igyekeznek meghonosítani, mint a gyökércellás faültetés, a közösségi komposztálás vagy épp a méhbarát gyepgazdálkodás.


A nagyközönség előtt azonban már korábban is ismert volt a neve. 2007 óta több száz publikációt írt az Építészfórum szerzőjeként, illetve saját Facebook-oldalán, mely idővel önálló szakmai bloggá nőtte ki magát. Írásainak köszönhetően az egyes zöldberuházások, parkfejlesztések, s általában tájépítészeti feladatok megértése minden téma iránt érdeklődőnek könnyebbé vált. Közírói munkásságát a Honi Művészetekért Alapítvány Ezüst Ácsceruza-díjjal honorálta. Egyik alapítója volt az Év Tájépítésze Díjnak is, hogy legyen a szakmának saját, rangos elismerése. Akkor még biztos nem gondolta, hogy egy évtizeddel később neki ítélik majd oda a címet.


Egy kép Bardóczi Sándor Facebook-oldalának #napiméhlegelő sorozatából. Ez itt a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)
Egy kép Bardóczi Sándor Facebook-oldalának #napiméhlegelő sorozatából. Ez itt a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)

A podcastban elsősorban az ellenszélben végzett munkáról, Budapest problémáiról és annak megoldási lehetőségeiről beszél. Bár meglátásai messze túlmutatnak a tájépítészeten (szóba kerülnek lakhatási vagy épp energetikai szempontok is), az adásban elsősorban a főváros zöldfelületeiről esik szó. Például arról, hogy még mindig vannak védelemre érdemes értékeinek, amelyek még nincsenek természeti oltalom alatt, vagy hogy hol lehetne új parkokat kialakítani.


Szóba kerül az a 36 hektáros erdő, amely Budapest mértani középpontjában, egy metróvégállomás és egy tervezett vasútállomás közelében van, mégis alig ismerik néhányan. Véleményt mond a tervezett Blaha Lujza térről és beszél arról is, hogy mit lehet kezdeni a belvárossal, ahol már szinte alig jut hely fáknak. Az adásban érinti a Városháza park témáját is, bár a felvétel idején még nem lehetett tudni, milyen is lesz a győztes terv.


Bardóczi Sándor azt vallja, hogy akkor működnek jól a dolgok, ha a három lábú szék – melynek három lába a gazdaság, a társadalom és a környezet – kiegyensúlyozott. Jelenleg egy szinte kétlábú széken ülünk, elég csak megnézni, a három témáról mennyi szó esik a médiában.


Ideje lenne tehát a harmadik lábbal is foglalkozni tehát, mielőtt felborulunk.


Ha érdekel a tájépítészet, örömmel ajánlom figyelmedbe a Tájépítész történetek című könyvemet, amely rengeteg megvalósult munkával, fotóval, tervvel mutatja be a szakma 25 évét a Garten Stúdió példáján keresztül. Ráadásul az előszavát pont Bardóczi Sándor írta! Itt bele is lapozhatsz, s ha tetszik, meg is rendelheted.

*Hogy mi is az az Auditórium? Egy podcastsorozat, amit a Magyar Építőművészek Szövetségével indítottunk, hogy öt epizódon keresztül adásról adásra bemutassunk egy-egy épület-újjászületést, és egy-egy építészt, aki az adott házat újraálmodta. A gyártásért a Madaz felel, az egyes cikkekhez pedig képeket, linkeket és tartalmakat az Építészfórumon találtok.


Ha valakinek nem teljesen tiszta, mi is az a podcast, akkor annak ajánlom az egyik legkitűnőbb magyar példa, Az élet meg minden honlapját, ahol Tóth Szabolcs Töhötöm részletesen elmagyarázza az egészet.


Aki nem itt, beágyazva szeretné meghallgatni a műsort, az természetesen megtalálja az ismert podcastlejátszókon: Apple, Spotify, Google.

302 megtekintés

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Erről a témáról forgatott egy többrészes riportot az ATV Heti Naplója. Igaz, ők ennél egy ütősebb címet adtak a műsornak, hogyaszongya: Oda Buda is? – Horror az agglomerációban! Persze hiába udvariask