A Buda Palota néven újjászülető Postapalota kapcsán többen is megkérdeztétek, hogy mi a helyzet a Várfok utca alatti átjáróval, amely szintén a fejlesztés része. A sajtóban ugyan felröppent a híre és egy látványterv is Vitézy Dávid posztja nyomán, azután nagyon sokáig nem lehetett hallani róla semmit. Ugyan idővel bejelentették a munkák megkezdését, de én kíváncsi voltam a részletekre is.
Egy kis tértörténelem
Az átjáró ötlete egyáltalán nem újdonság. Gyakorlatilag évtizedek óta tervezik, mert ez a furcsa sánc lényegében ok nélkül vágja el a Széll Kálmán teret a Csaba utcától, és tulajdonképpen a Városmajortól is. A kialakulásának azért persze megvan a maga oka.
Ezt a helyet nagyon sokáig nem építették be, elsősorban hadászati okokból: amíg a Várnak katonai jelentősége volt, ennek a helynek szabadon kellett maradnia. A mai tér helyén egészen sokáig egy téglavető működött, amely szépen lassan elbányászta a lejtőt. Így tűnt el nyomtalanul a Csízhalom, mely a mai tér helyén állt. Persze nem nehéz elképzelni, milyen is volt a Várhegy lankája, mielőtt kiharapták volna belőle a Kalef helyét. Meglepő, de még az ezredforduló után is felmerült ennek a dombnak visszaépítése. (Elnézve a látványtervet, ahol az egyik oldalán három, a másikon négysávos út öleli körbe, talán senki nem bánja, hogy nem valósult meg.)
Mielőtt a teret elnevezték volna a neves miniszterelnökről, egyszerűen Gödörnek hívták, ami jól mutatja a helyzetét. Ez a forma a terep revitalizációja után is megmaradt. Olyannyira, hogy nyaranta teniszpálya, telente viszont korcsolyapálya működött itt. Nem is akármilyen! A klubházát Sándy Gyula tervezte, aki néhány évvel később a szomszédos Postapalota épületét is. A Budai Napló így írt róla:
„Talán sehol a világon oly kedves, harmonikusan a zajos fővárosi életbe illeszkedő sporttelep nincsen, mint itt Budán a – gödör, közismert nevén a budai jégpálya.”
A tér későbbi története már ismert: fokozatosan forgalmas közlekedési csomóponttá vált a korábbi gödör. Melynek két irányban maradt meg a fala – a Várfok utca irányába tulajdonképpen indokolatlanul. Igaz egy helyen azért született áttörés már a háború előtt is, ma is hét villamosjárat halad át alatta.
Viszont számos terv, amely a tér átalakítására született (köztük nagy kedvencem, a „lyukacsos űrsajt” is, melyért az Urbanistán is lelkesedtem), azzal számolt, hogy a Várfok utca alatt a gyalogosoknak is össze kell kötni a Széll Kálmánt a Csaba utcával. Sőt. Többen a tér további megnyitását javasolták, elsősorban a Trombitás kerten át, de - a háztömbök megbontása nélkül – a Városmajor felé is. A nyertes tervben is szerepeltek ilyen elképzelések, ám ezekből végül pénzhiány miatt semmi nem valósult meg. Egészen mostanáig.
Nem alagút, híd
A közzétett látványterven látszik, milyen is lesz ez az új átkötés. A mozgólépcsők megmaradnak, és a jelenlegi lépcsősor helyén nyílik kapu… valahova. Hogy hova, az nem nagyon látszik. Innen akár egy rejtélyes bejárat is lehetne, de nem az.
Ez ugyanis nem annyira alagút, mint inkább híd lesz, akárcsak a Várfok utca villamosok felett vezetett felüljárója. Technikailag sem arról lesz szó, hogy átfúrják a sáncot, hanem egy szakaszon elbontják, és ennek a tetejére kerül a hídszerkezet. Nem egy egyszerű csőről van szó, lesz benne törés, a legszűkebb keresztmetszeténél pedig öt méter széles lesz.
Erről Bertalan Csaba, a FŐMTERV generáltervezője beszélt nekem, mikor az építés részleteiről kérdeztem. Ők tervezték a Széll Kálmán teret is, és már akkor is foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Így amikor ismét szóba került az átjáró, tulajdonképpen csak folytatták és befejezték az akkor megkezdett munkát. A tér építészeti terveit az Építész Stúdió jegyzi, most is őket kérték fel a tervezésre. Ennek köszönhető, hogy az átjáró megjelenése anyaghasználatban, színben és formában is illeszkedik a tér építményeihez.
A terep enyhén emelkedik a Krisztina körút felé, de nem kell lépcső ennek áthidalására. A másik irányból mostanáig nem jelent meg látványterv, pedig onnan is elég érdekesen néz ki. Ezen a képen jól látszik, hogy a Sándy Gyula köz északi oldala eredeti állapotában marad meg, erre ugyanúgy fel lehet majd menni a Várfok utcára, mint eddig – természetesen itt csak gyalogos forgalom lesz. A másik oldalon viszont új lépcsőt alakítanak ki.
Persze ezen az oldalon nem a lépcső lesz igazán érdekes, hanem a Buda Palota. Itt ugyanis a ház homlokzatát a pinceszintig feltárják, ide kerül a Pénzmúzeum bejárata. Az új rész burkolata megegyezik azzal, ami eddig is volt a földfelszín felett, a bejáratok pedig a jelenlegi pinceablakok folytatásban helyezkednek majd el. A felüljáró alatt lesz egy bejárata a Pénzmúzeumnak, de a nagyközönség számára valószínűleg a Sándy közből lesz majd a főbejárat.
Közlekedés, hírközlés, szomszédos városrészek
Fenn a Várfok utca nem változik, egyedül a zebra lesz kisebb, illetve kerül odébb a jelenlegi forgalomnak megfelelően.
A tervezés elég sok egyeztetést igényelt. Elég csak arra gondolni, hogy egyrészt pontosan két kerület határán fekszik: a Csaba utca (melynek ezt a szakaszát tavaly Sándy Gyula közre keresztelték), illetve a Várfok utca választja el egymástól a II. és a XII. kerületet, Mindeközben a Széll Kálmán tér a fővároshoz tartozik, a fejlesztést pedig az MNB végzi.
Ennél jóval nagyobb problémát jelent, hogy az épület egykor Postapalota volt, melyben egy telefonközpont is működött, szóval a környezete tele van hírközlési kábelekkel. Ezek kiváltása komoly műszaki feladat.
„Ebben a hídban annyi kábel és védőcső lesz, hogy alig marad hely a betonnak.”
Mint Bertalan Csaba elmondta, az építkezés még a nyáron elkezdődik, és várhatóan jövő év őszén készül el. Az átépítés során a személygépkocsi-forgalmat korlátozni fogják a Várfok utcában, de egy sáv mindig járható marad a buszoknak.
Érdekel az építészet? Lájkold a Facebook-oldalam, kövess Instagramon vagy Twitteren!