Keresés

Milyen egy fenntartható emlékmű? Szabó Leventével beszélgettem az Auditórium podcastban


Szabó Levente / Fotó: Fekete Csaba
Szabó Levente / Fotó: Fekete Csaba

Szabó Levente alkotásait nagyon régóta szeretem. Tetszett már a Móricz Zsigmond körtéri Gomba rekonstrukciója is, de először az ELTE Trefort kertjében kialakított Bevésett nevek emlékmű ragadott teljesen magával. (Apró érdekesség, hogy itt nem csak állandó grafikustársa, Polgárdi Ákos dolgozott vele, de az alkotócsapat tagja volt Fajcsák Dénes is, akivel néhány hete beszélgettem az eltűnő magyar falvakról).


Erről a műről az Urbanistán is írtam, aztán a következő Szabó-Polgárdi tervről is, ami aztán meg is valósult: a Kálvin téri Reform500-ról.



A Reform500 emlékmű kövei a Kálvin téren / Fotó: Zubreczki Dávid
A Reform500 emlékmű kövei a Kálvin téren / Fotó: Zubreczki Dávid


Egészen más típusú munka volt azután a régi Budai városháza rekonstrukciója: egy rendkívül összetett történetű és szerkezetű, sok száz éves ház újjávarázsolása és kiegészítése funkciókkal. A még folyó munkákról itt, a végeredményről pedig itt írtam az Urbanistán.


Mivel az Auditorium podcast* elsősorban a fenntarthatóságról szól, természetes volt, hogy elsősorban az épület-újrahasznosításokról beszélgettünk. Ám közvetlenül az adás előtt eszembe jutott, hogy miért ne hozhatnánk szóba a műemlékek fenntarthatóságát? Hogy mennyire időtállók ezek az alkotások. Mennyire fenntarthatók - a szó legszorosabb értelmében -, eszméktől függetlenül természetesen, pusztán a megjelenésükben. Nagyon érdekes adás született hát, hallgassátok meg:





Ha nézegetnétek is az epizódban emlegetett munkákat, olvassátok el az Építészfórumra írt összefoglalómat. Ezt a blogposztot csak azért készítettem, hogy azért itt is meglegyen az adás.


*Hogy mi is az az Auditórium? A Magyar Építőművészek Szövetségének podcastja, melyben régi épületek újrafelhasználásáról és a fenntartható építészetről beszélgetek építészekkel.


Az idei őszi évad első adásában Erő Zoltán a világvárosok legfőbb problémájáról, a szétterülésről mesélt, a másodikban Fajcsák Dénes az elnéptelenedő magyar falvakról, a harmadikban Tihanyi Dominika a környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható tájépítészetről, a legutóbbiban Smiló Dávid Terézváros közterületeinek újratervezéséről, a gangos házak értékeiről és a sándorfalvi bivalymerengőről. A 2021-es tavaszi évad vendégei voltak: Zoboki Gábor (Opera), Kovács Csaba (Galya-kilátó), Csillag Katalin (MOME Campus), Nagy Csaba (Vizafogó Óvoda), Golda János (Közlekedési Múzeum).


A gyártásért a Madaz felel, az egyes cikkekhez pedig képeket, linkeket és tartalmakat az Építészfórumon találtok.


Ha valakinek nem teljesen tiszta, mi is az a podcast, akkor annak ajánlom az egyik legkitűnőbb magyar podcast, Az élet meg minden honlapját, ahol Tóth Szabolcs Töhötöm részletesen elmagyarázza az egészet. Aki nem itt, beágyazva szeretné meghallgatni a műsort, az természetesen megtalálja az ismert podcastlejátszókon: Apple, Spotify, Google.


Ha nem csak podcaston szeretnél építészeti meséket hallgatni, akkor gyere el velem sétálni egyszer, vagy olvasd el valamelyik könyvemet!

112 megtekintés

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Erről a témáról forgatott egy többrészes riportot az ATV Heti Naplója. Igaz, ők ennél egy ütősebb címet adtak a műsornak, hogyaszongya: Oda Buda is? – Horror az agglomerációban! Persze hiába udvariask